A vérnyomás és a folyadékfogyasztás

Az orvosok által javasolt ideális vérnyomás mértéke 140/90 Hgmm alatti, de egyes betegségek esetén ez az érték még alacsonyabb lehet. A napi folyadékfogyasztás mennyiségének szerepe lehet abban, hogy az aktuális vérnyomás valamelyik irányba kilibbenjen.

Az alábbiakban részletesen olvashat a folyadékfogyasztás vérnyomásra gyakorolt hatásáról magas, illetve alacsony vérnyomás esetén.

Folyadékfogyasztás magas vérnyomás esetén

A magas vérnyomással küzdő betegeknek általában vízhajtó szedését javasolják, ami bizonyos esetekben a folyadék- és elektrolit háztartás zavarait okozhatja. A káliumhiányos állapotot jelezheti – többek között – izomgyengeség, végtag érzékelési zavarok, hányás, székrekedés, túlzott gázképződés és kóros szomjúságérzet. A nátriumhiány elsősorban lábikragörcsöt, étvágytalanságot, hányást, levertséget és gyengeségérzetet okozhat. Ugyanakkor a túlzott nátriumbevitel a vérnyomás megemelkedéséhez vezethet, ezért a magas vérnyomású pácienseknek sószegény étrendet írnak elő.

A magas vérnyomás kezelésekor fokozottan ellenőrzik a beteg nátrium- és káliumszintjét. Az orvosok vízhajtó gyógyszer szedése mellett is a napi 2-3 liter folyadék fogyasztását javasolják.

Folyadékfogyasztás alacsony vérnyomás esetén

A tartósan alacsony vérnyomás gyógyszeres kezelése egyelőre nem megoldott. Általában a kellő mennyiségű só- és folyadékpótlás hatására növekszik a vérnyomás. Célszerű ilyenkor magasabb ásványi anyag tartalmú vizet inni. A folyadék mennyiségére vonatkozóan többnyire 3 litert javasolnak, de ez számos tényezőtől függ, például az időjárástól vagy a szervezet fizikai megterhelésétől.

Az alacsony vérnyomású betegeknek érdemes a nátrium napi szintű bevitelét 5-10 mg-mal a szokásos adag fölé emelni, tehát ők a magas vérnyomású betegekkel ellentétben gyakrabban fogyaszthatnak sós ételeket.


close