Szédülés formái

A szédülés formái közül 4 ismert: a vertigo mellett az ájulásérzés, az egyensúlyzavar és az általános bizonytalanságérzés.

A szédülés kissé pontatlan kifejezés, ugyanis a hétköznapi nyelvben szédülésnek nevezett panasz gyakorlatilag négy kategóriát foglal magába: vertigo, praesyncope (ájulásérzés), egyensúlyzavar (dysequilibrium) és általános bizonytalanságérzés. A következőkben a szédülés e négy különböző formáját taglaljuk.

Vertigo – A valódi szédülés

Ez a valódi szédülés. Szisztémás mozgás-élmény, mely gyakorlatilag egy mozgáshallucináció, melyre jellemző a forgás- vagy dőlés-érzés, ami minden helyzetben megvan. A fejmozgás súlyosbítja a panaszokat. A vertigohoz nem társul eszméletvesztés, alacsony vérnyomás és csökkent pulzusszám, hányás, sápadtság, szemtekerezgés azonban társulhat hozzá.

Vertigót okozhatnak a belső fül betegségei, amelyek a félkörös ívjáratokban jelentkeznek, illetve az agyat a belső füllel összekötő hallóideg, a 8. agyi ideg rendellenessége, valamint az egyensúlyozásban szerepet játszó agytörzsi és kisagyi összeköttetések károsodása. Egyes esetekben egyéb ideggyógyászati kórképben is megjelenhet, például epilepsziás roham, migrén tünete is lehet.

Egyik típusa a benignus paroxizmális pozícionális vertigo, amelynél jellemző, hogy a félkörös ívjártokban kristályok rakódnak le, bizonyos fejmozgásoknál, például a fej helyzetének változtatásakor jönnek elő a panaszok. A Meniere-betegség rohamokban jelentkező vertigot okoz. A Meniere-betegség oka valószínűleg az, hogy megduzzad a belső fül, ezt előidézheti vírusfertőzés, de akár sérülés és allergia is.

A belső fület vagy az idegi összeköttetéseket károsító folyamatok lehetnek még például vírusos belsőfül-gyulladás, egyes daganatok (a hallóideg tumora), ideggyulladások, illetve a belső fület károsító gyógyszerek, így az aminoglikozid antibiotikumok, az aszpirin, a ciszplatin és a furoszemid szedése. Vertebrobasilaris keringési zavarban az okozza a vertigot, hogy romlik az agytörzs, a kisagy, a nagyagy hátsó részeinek vérellátása.

Oka lehet még a gyors irányváltoztatás, például forgás, hullámvasúton utazás, stb. Vertigo jelentkezhet gyógyszer mellékhatásként vagy alkoholfogyasztás hatására is.

Ájulásérzés vagy kábultság:

Sokszor a hirtelen leeső vérnyomás okozza a panaszt, ide sorolhatóak még az agyi vérellátás károsodását okozó kórképek, sokszor cardiális eredetű a probléma, például ritmuszavar, szívinfarktus, szívelégtelenség okozza a tüneteket, mikor is károsodik a szív pumpafunkciója, így a kipumpált vérmennyiség nem elegendő a szervek ellátásához.

Az egyensúlyzavar:

Kifejezetten járás közben jelentkező problémáról van szó. Az egyensúlyzavar gyakran felléphet látászavarok, pl. kettős látás következtében, ugyanis a környezet, amit látunk, segít az egyensúly megtartásában. Izomgyengeséget okozó csont-izomrendszeri betegségek is vezethetnek egyensúlyzavarokhoz, illetve egyes gyógyszerek, például görcsoldók, nyugtatók.

Bizonytalanságérzés:

A szorongással járó pszichiátriai betegségek is okozhatnak szédüléssel járó bizonytalanságérzést, de akár a túl szapora légvétel (hyperventillatio) miatt leeső szén-dioxid szint is vezethet ehhez az állapothoz.


close