Szubjektív fülzúgás

Bár a hallott zaj egyénenként eltér, halkuló környezetben egyre erősebb a fülzúgás, emiatt életminőségi problémákat okoz.

A fülzúgás vagy tinnitusz olyan hangérzet, amelyet a beteg külső hanginger nélkül észlel. Ilyenkor többféle hang is jelentkezhet, amelyek akár egyidejűleg is felléphetnek. A kóros hangérzet lehet egy- vagy kétoldali, átmeneti vagy tartós, egyszerű vagy összetett.

Ilyen lehet a búgás, sistergés, sípolás, morajlás, kattogás, pattogás, fülcsengés, de akár ciripelés is, emellett olyan zajokra is emlékeztethetnek, mint a magasfeszültségű vezeték búgása, felbődülő teherautóhang, repülőgépzaj vagy vízcsobogás. A hallott zaj erőssége egyénenként eltérő, de közös jellemzőjük, hogy halkuló környezetben egyre hangosabbak.

Spontán jelentkező fülzúgás

A fülzúgás időnként egészséges egyéneknél is jelentkezhet, néhány percig tart és spontán szűnik. Hátterében különböző betegségek állhatnak, akár éhség, alacsony vérnyomás, vagy leesett vércukorszint is okozhatja. Mindazonáltal, a tartósan fennálló fülcsengés súlyosabb esetben alvászavart, fáradtságot, fejfájást és nem utolsó sorban csökkent koncentrálóképességet okozhat – ezek mind jelentősen zavarhatják a mindennapi életet. Gyakran szédülés is kísérheti.

Tinnitusz gyakran jelentkezik hallásvesztés kezdetén. A halláscsökkenés mértéke lehet egészen enyhe, a korosodás velejárójaként is jelentkezhet, de okozhatja zajártalom, erős hangok (diszkó, petárda, lövészet, vadászat, zajos gépi környezet) által kiváltott belsőfül károsodások vagy másfajta kóros elváltozás. Hallásromást követően a fantomfájdalomhoz hasonlóan szintén megjelenthet.

Fülzúgás formái

A fülzúgás két formáját különböztetjük meg: az objektív és a szubjektív fülzúgást.

Objektív fülzúgás

Objektív fülzúgás esetén a fellépő hang más személy számára is hallható, vagy pulzáló jellegű. Ezt okozhatják vér- és keringési megbetegedések, a fej és a nyak ereinek elváltozása, a fülkürt eltérései vagy akár a dobüregi izmok működési zavarai is. Előfordulhat, hogy a középfül vagy a szájpadlás izmainak nagyfokú mozgása eredményezi. Ezek az okok és tünetek azonban ritkák.

Szubjektív fülzúgás

Jóval gyakoribb a szubjektív fülzúgás, mely mások számára nem érzékelhető, sőt a hanghatás fizikai eszközökkel sem mérhető. Számtalan okra vezethető vissza: fülgyulladások, középfülbetegségek, a dobhártya megbetegedései, hallójáratba került idegentestek, zsírdugó, vagy hurut is okozhatja, de fülzúgáshoz vezethetnek bizonyos sérülések, daganatok és az öregedés is. Oka lehet a hallópályák és a hallókéreg működésében fellépő zavar, illetve lelki probléma is.

Ha a hallóideg rostjai károsodtak – például krónikus gyulladás miatt –, akkor spontán ingerület is felléphet, amit a hallóközpontok nem tudnak különválasztani a ténylegesen hallható hangoktól. Vírus – például herpesz – okozta gyulladás esetén a fülzúgás rohamokban is jelentkezhet, és szédüléssel is járhat.

Ménière-betegség

A legismertebb fülzúgással járó betegség a Ménière-betegség. Ebben az esetben a csiga folyadéktere kitágul, emiatt a folyadék mennyisége megnő, ez generálja a panaszokat. Kialakulásának pontos oka ismeretlen. Jellemző tünete a rohamokban fellépő szédülés, hallásromlás és fülzúgás.

Fülzúgás mögött álló egyéb betegségek

A fülzúgás mögött a központi idegrendszer betegsége is meghúzódhat: agyi keringészavarok, agyhártyagyulladás, agy- és koponyasérülések, daganatok, migrén és epilepszia is okozhatja, továbbá olyan krónikus betegségek, mint a sclerosis multiplex.

Fülzúgást okozhat még számos anyagcsere-betegség, de a magas vérzsírszint is pulzáló fülzúgással járhat. Akárcsak a cink- vagy más ásványianyag- és vitaminhiány. Az éhség, a vérszegénység és az alacsony vérnyomás mellett a szervezet elsavasodása is járhat fülzúgással, ahogyan a fertőző megbetegedések és a magas lázas állapota is, de akár bizonyos gyógyszerek mellékhatásaként is felléphet.

A mozgásszervi elváltozások közül okként említést érdemel a nyaki gerincoszlop, a nyak- és vállizmok területén található izmok tónusa, emellett a fogászati problémák és az állkapocs ízületeinek elváltozásai is. Az élvezeti szerek, az alkohol, a kávé, a nikotin és cigaretta szintén nyomós ok lehet, hasonlóan a depresszióhoz.

Fülzúgás diagnózisa és kezelése

A diagnózishoz az általános fül-orr-gégészeti vizsgálatok mellett eszközös hallásvizsgálatokra, laborvizsgálatokra, EKG-ra, vérnyomásmérésre is szükség van – igény esetén CT, MRI, valamint az erek Doppler és duplex szonográfiája is szóba jöhet. Fontosak a neurológiai, pszichológia és pszichiátriai vizsgálatok is.

Az esetek nagy részében a fülzúgásos panaszok enyhíthetők vagy akár gyógyíthatók is. Tartós és nehezen elviselhető fülzúgást elfedni is szokás: zenével vagy hallókészülék segítségével, mely a valós hangokat erősíti fel. Ménière-betegség esetén műtét is szóba jöhet, illetve a háttérben húzódó betegségek gyógyszeres kezelésével szintén felszámolható a fülzúgás.

Az úgynevezett Tinnitus Retraining Terapia (TRT) a legeredményesebb kezelési módszerek közé tartozik, akár 70 százalékban enyhíti, egyes esetekben pedig teljesen elmulasztja a tinnitus tüneteit.

Minél régebbi a fülzúgás, annál kevesebb a remény, hogy meg lehet tőle szabadulni.

További, ajánlott cikkünk e témában: Hogyan kezelhető a fülzúgás?


close