Fejfájás szédülés

A fejfájás, szédülés gyakran együtt jelentkező tünetek, melyek talán a leggyakoribb okát jelentik az orvos-beteg találkozásnak.

Összefoglaló cikkünkben arról olvashat, milyen különböző kórképek esetén fordulhat elő a fejfájás és szédülés mint vezető tünet.

A két tünet együttes, azaz a fejfájás, szédülés jelentkezésének hátterében számtalan betegség állhat, éppen ezért sokszor nehéz megtalálni az alapbetegséget. A gyógyulás, a tünetek enyhülése csak a háttérben álló betegség kezelésétől várható, a tüneti terápia, a fájdalom és szédülés csökkentése csak átmeneti megoldást nyújthat.

Sokszor a betegek súlyos betegséget gyanítanak a panaszaik hátterében, de a legtöbb esetben banális, könnyen kezelhető betegség okozza azokat.

A legegyszerűbb és leggyakoribb ok a fejfájás, szédülés esetében a normálistól eltérő vérnyomás, mely akár alacsonyabb (hypotonia), akár magasabb (hypertonia) felelős lehet a tünetek kialakulásáért. A vérnyomás rendezése a panaszok megszűnéséhez vezet.

A vércukorszint normálistól való eltérése alacsonyabb (hypoglikemia) és magasabb (hyperglikemia) volta is okozhatja a fenti tünetek együttállását.

Hypertonia és hyperglikemia esetén, mivel az agyi kiserek károsodását okozhatják, a tünetek tartós fennállása esetén gondolni kell agyi károsodásra, neurológiai vizsgálat szükséges a súlyosabb agyi érkatasztrófa megelőzése érdekében.

Általános fertőző betegségekhez (vírusfertőzések, orrmelléküreg gyulladás, fülgyulladás, hasmenés) szintén társulhatnak a fenti tünetek, melyek a vérnyomás és/vagy folyadékháztartás változása vagy enyhe idegrendszeri érintettség miatt alakulnak ki.

A fertőző betegségek között mindenképpen ki kell emelni a központi idegrendszert érintő fertőzéseket az agyhártya- és agyvelőgyulladást. Ezek az agyhártya izgalma, az agyi központok károsodása és az agyban kialakult duzzanat miatt vezetnek a tünetek kialakulásához.

Vérszegénység(anemia) esetén a vér csökkent oxigénszállító kapacitása tehető felelőssé a tünetegyüttesért.

Szív- és tüdőbetegségek során szintén az agyi vérellátás illetve a vér oxigénszállító kapacitásának csökkenése áll a panaszok hátterében.

Szemészeti megbetegedések vezető tünetei is lehetnek. Leggyakoribb ok a rövid- vagy távollátás, a szemizmok gyengesége, a zöld hályog.

Banális oknak számít a napszúrás és a hőguta is. Az előbbi esetén a fejet ért napsugárzás hatására az agyhártya duzzanata, izgalma alakul ki, mely az agyi központokra kifejtett hatása révén felelős a tünetekért. Az utóbbi esetben a nagy melegben gátolt hőleadás következménye a tünetek megjelenése.

Mérgezések ( szén-monoxid, altatók, nyugtatók, szívritmus szabályozók) tünetei is lehetnek, illetve gyógyszerek mellékhatásként is észlelhetők, főleg az idegrendszerre ható gyógyszerek, vérnyomáscsökkentők, kemoterápiás szerek, szívgyógyszerek esetén.

Koponya sérüléseknek (agyrázkódás, agyzúzódás, koponyaűri vérzések, koponyacsont törések), melyek az agy érintettségével is járnak, vezető tünetegyüttesük lehet.

Különböző agyi betegségek az előbb felsoroltakhoz képest jelentősen ritkábban felelősek a tünetekért. Ezek közül a leggyakoribb ok az agyi érbetegség, érfejlődési rendellenességek, daganatok és a korábban említett agyhártya és agyvelőgyulladás.

A fejfájás, szédülés esetében a háttérben álló ok sokszínűsége miatt fontos a társuló tünetek pontos ismerete, mert azok segítségével a diagnózis hamarabb felállítható és a kezelés időben megkezdhető.

Az alapvizsgálatok elvégzése a háziorvos feladata, ha ezekkel nem derül fény a háttérben álló betegségre, szakorvosi vizsgálatok válnak szükségessé (szemészeti, fülészeti, neurológiai, belgyógyászati).


close