Az ájulás következményei

Ájulást sok minden előidézhet, de komolyan kell venni, mivel súlyos betegség is húzódhat mögötte. Emellett maga az eszméletvesztés is súlyos következményekkel járhat.

Számos oka lehet az ájulásnak, mely során a látótér elsötétedik, hányinger, izzadás, remegés, majd eszméletvesztés lép fel.

Ez az állapot pár másodperctől pár percig is eltarthat, amint a test a földön fekve vízszintesbe kerül, az agy vérellátása helyreáll és visszatér az eszmélet.

Ájulás lehetséges okai

Amennyiben az ájulás cukorbetegségből adódik, akkor az elsősegélynyújtás szabályai szerint kell eljárni, ilyenkor cukor vagy cukros folyadék már nem adható, mert fulladást okoz!

Az ájulást meleg, stressz, félelem, fájdalom, kimerültség mellett olyan komoly betegségek is kiválthatják, mint az epilepszia, a szívritmuszavar vagy a súlyos érszűkület, de akár helytelen gyógyszerezés is okozhatja, így kezelése a kiváltó problémától függ. Amennyiben a fej egyik oldalra történő fordításakor következik be, az agy vérellátását az elmeszesedett nyakcsigolyák okozhatják.

Az agyi vérellátási rendszer javulásával a pillanatnyi eszméletvesztés elmúlik, az érintett visszanyeri öntudatát és beszélni is tud. Amennyiben bénulás, beszédzavar, öntudatlanság, tudati zavarok tapasztalhatók, mentőt kell hívni, mert agy- vagy gerincsérülés állhatott be.

Az ájulást megakadályozni nehéz, többnyire ülő vagy álló helyzetben következik be, szerencsétlen esetben súlyos fizikai sérüléssel járhat, mely akár komoly szövődményeket is eredményezhet.

További, ajánlott cikkünk e témában: Az ájulás leggyakoribb okai

Többféle sérüléssel számolhatunk

A fej anatómiai adottságai miatt viszonylag könnyen sérül, a balesetek legalább ötöde fejsérüléssel is jár, pedig ösztönösen védjük, reflexeink automatikusan bekapcsolnak esés vagy közeledő tárgy esetén. Ájuláskor az esés nagyságától, a trauma helyétől függően többféle sérülés léphet fel.

A lágyrész-sérülések gyakoriak, a bőr könnyen sérül, sűrű vérellátása miatt erősen vérzik, emiatt az apróbb sebek is súlyosnak tűnhetnek, és még egy kicsiny sebből is sok vért lehet veszíteni. A vérző fejsérülést sosem szabad mosni, az általános elsősegélynyújtás szabályait kell alkalmazni.

Az esés koponyatöréssel is járhat, ha az agy nem, csak a boltozat sérül, akkor többnyire ártalmatlan. Amennyiben a boltozat darabosan törik, operációra van szükség. A koponyaalapi törések viszont igen veszélyesek, mert a vékonyabb csont gyakrabban törik szilánkosra, amely nem csak az agyvelőt sértheti, hanem az agyat tápláló ereket és idegeket is. Az orr melléküregeinek sérülései ráadásul megnyithatják a koponyát, az agyvíz elcsoroghat, az üregek felől kórokozók juthatnak a koponyába, tályogot, vagy akár agyhártyagyulladást okozva.

Agysérüléssel is járhat az ájulásból adódó esés, enyhébb esetben agyrázkódás történik, mely átmeneti eszméletvesztéssel, pillanatnyi emlékezetkieséssel, és alacsony pulzusszámmal jár, amit fejfájás (fontos, hogy a törések helyi fájdalommal járnak), szédülés, hányinger, hányás is követhet változó súlyosságban. Az idegrendszeri tünetek rövid ideig tartanak.

Agyzúzódás esetén az agyrázkódáshoz hasonló tünetek tapasztalhatók, de az agyi állomány károsodása miatt tartós vagy végzetes eszméletvesztés mellett komoly idegrendszeri tünetek jelennek meg.

Bevérzések is kialakulhatnak az agyban. Amennyiben az agyhártya felett lévő erek sérülnek, néhány óra után fejfájás, zavartság, aluszékonyság léphet fel, görcsrohamok, kóma, halál is beállhat. Az epidurális vérzéshez képest az agyhártya alatti, úgynevezett akut subdurális vérzés hasonló tünetekkel jár, de jellemzően ezek később, akár csak napok múlva lépnek fel, és hamar halálhoz vezetnek. Ájuláskor akár együttesen is sérülhet a bőr, a csont és az agy is.

További, ajánlott cikkünk: Elsősegélynyújtás ájulás esetén


close