Pszichogén szédülés

A szédülések jelentős részének hátterében pszichés zavarok, szorongásos betegségek állnak. A pszichogén szédülés legtöbbször jól kezelhető.

Az alábbiakban részletesen olvashat a pszichogén szédülés kialakulásának okairól, tüneteiről és kezeléséről.

A pszichogén szédülés okai és kísérő tünetei

A szédülés az esetek 45-50 százalékában a stresszes életmód következménye. A bizonytalanságérzés hátterében gyakran emocionális tényező, érzelmi labilitás vagy hangulatzavar áll. Egyes pszichiátriai betegségek – mint a szorongás, a depresszió, illetve a pánikbetegség – is okozhatnak szédülést.

A pszichogén szédülés tünetei

A beteg legfőbb panasza a járásbizonytalanság. Gyakori a hiperventilláció jelensége is, vagyis a rendellenesen gyors légzés. A szédülés mellett jelentkezhet sápadtság, verejtékezés, hányinger vagy hányás.

Pánikroham és szédülés

A szédüléstől szenvedők közel kétharmada pánikrohamot él át, amely során fulladásérzet, mellkasi fájdalom, az önkontroll elvesztésétől való félelem, illetve halálfélelem alakulhat ki. A rohamot egyes pszichoszociális, illetve egyéb stresszkörülmények válthatják ki, ezért általánossá válhat az elkerülő magatartás.

A pszichogén szédülés tragikus megélése agorafóbia kialakulásához vezethet, vagyis a beteg rettegni kezd a nagy térségektől, vagy az olyan helyektől, ahonnan úgy érzi, hogy egy újabb pánikroham esetén nehezen tud szabadulni. Szorongása miatt fél elmenni otthonról, és igyekszik elkerülni minden olyan szituációt, ahol tömegek jelenlétével lehet számolni, pl. a sorban állást, a buszozást, a lifthasználatot, a bevásárló központok vagy a sportesemények látogatását.

A pszichogén szédülés kezelése

A kezelés központi eleme a beteg megnyugtatása. Az orvos alapos tájékoztatást nyújt azokról a provokáló tényezőkről, amelyek a tünetek kialakulásához vezethetnek. Önkontroll, pszicho- és viselkedésterápiás kezelést javasol. Emellett szükségessé válhat különböző szorongáscsökkentők, antidepresszánsok (pl. SSRI) szedése is.


close