Vertigo

Vertigo alatt olyan állapotot értünk, amely során úgy érezzük, hogy a testünk vagy a környezetünk forgó jellegű mozgásban van, pedig a valóságban nem történik helyváltoztatás. Pontatlanul szédülésnek is szokták nevezni, azonban a vertigo kifejezés kizárólag a mozgás illúziójának leírására szolgál.

Az alábbiakban a vertigo kiváltó okairól és tüneteiről olvashat, valamint arról, hogy mikor tanácsos a problémával orvoshoz fordulni.

A vertigo kiváltó okai

A szédüléssel ellentétben a vertigonak kevés kiváltó oka lehet.

  • Az agyban vagy a belső fülben fellépő problémák hatására vertigo alakulhat ki.
  • A jóindulatú helyzeti szédülés (benignus paroxizmális pozicionális vertigo, BPPV) a vertigo leggyakoribb formája. Fő jellemzője, hogy a mozgásérzékelést hirtelen fejmozdulatok jelzik.
  • Vertigot a belső fül gyulladása is okozhat, ebben az esetben labyrintitiszről (labyrintitis) beszélünk. A labyrintitiszt hirtelen fellépő vertigo rohamok jellemzik, és akár hallásvesztéssel is járhat.
  • Az akusztikus neuroma egy tumor fajta, amely vertigot idéz elő.
  • Vertigot válthat ki a lassú véráram, mivel kevesebb vér jut az agyba. Az agy hátsó részébe történő vérzés, más néven kisagyi vérzés, egyik jellemző tünete a vertigo. Ezenkívül fejfájás, járási nehézség jellemzi, valamint a páciens képtelen a vérzés helyének irányába nézni. Ennek eredményeként a páciens szeme a problémás oldal irányából tompa tekintettel néz. A járás szintén rendkívül nehézzé válik.
  • A vertigo a szklerózis multiplex egyik tünete is lehet. A vertigo hirtelen tör elő. Szemvizsgálattal kimutatható, hogy a szem nem képes követni a tárgyakat az orr középvonalán túl.
  • A migrén, amely a fejfájás súlyos formája, szintén vezethet vertigo kialakulásához, de nem okoz tartós problémákat.

Vertigo tünetei

Nagyon fontos pontosan meghatározni, hogy valóban vertigoról van-e szó. Vertigo esetén a páciens úgy érzi, hogy mozgásban van, de az is előfordulhat, hogy a környezetét látja mozogni. Ebben az esetben nem szédülésről van szó. A mozgásérzet mellett a következő tünetek tapasztalhatóak:

  • Hányinger vagy hányás.
  • Izzadás.
  • Rendellenes szemmozgás.
  • A vertigo időtartama változó. Lehet, hogy csupán pár percig okoz kellemetlenséget, de akár órákig is tarthat. Egyes esetekben állandóan jelen van, máskor időszakosan jelentkezik. A tünetek egy mozdulat vagy testtartás változtatás következtében léphetnek föl.
  • Hallásvesztés és fülcsengés tapasztalható.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

A vertigo bármely tünetének megjelenése elegendő ok arra, hogy orvoshoz forduljon. A legtöbb esetben ártalmatlan dologról van szó. Habár a vertigo hatására rendkívüli gyengeségérzet tapasztalható, a kellemetlen tünetek könnyen enyhíthetőek gyógyszerek segítségével.

Súlyosabb esetben a következő tünetek tapasztalhatóak:

  • Kettőslátás
  • Gyengeségérzet
  • Beszéd nehézség
  • Rendellenes szemmozgás
  • Megváltozott tudatállapot, cselekvőképesség romlása, a felállás nehézzé válik
  • Járási nehézség vagy a karok és lábak mozgáskoordinálásának nehézségei

close