Ájulás leggyakoribb okai

Az ájulás rövid ideig tartó eszméletvesztést jelent, sokféle körülmény előidézheti. Fontos, hogy komolyan vegyük, hiszen az egészen ártalmatlan okok mellett nagyon súlyos betegségeket is jelezhet vele a szervezet.

Az ájulást általában sápadtság és gyengeség előzi meg, majd a beteg hirtelen összecsuklik. Vízszintes helyzetben aztán gyorsan magához tér, viszont fontos, hogy ne engedjük egyből felülni, hiszen a hirtelen mozgástól újra elájulhat.

Ájulás ártalmatlan okai

Nagyon gyakori, hogy hosszabb iskolai ünnepségeken a diákok egy része egyszerűen kiájul a sorból. Ez az úgynevezett vasovagális vagy közönséges ájulás, amelyet a huzamos ideig tartó álldogálás mellett félelem és lelki megterhelés is kiválthat. Fiatal korban sokkal gyakoribb, a beteg néhány másodperc alatt magához tér. Teljesen ártalmatlan, viszont az esés miatt meglehetősen veszélyes dolog, ha valaki hajlamos rá, már a rosszullét első jelei után kérjen segítséget.

Gyakran tapasztaljuk, hogy ha fekvő helyzetből hirtelen felugrunk, elszédülünk, esetenként el is ájulunk. Ennek oka a hirtelen vérnyomáscsökkenés, a közönséges ájuláshoz hasonlóan nem jár hosszú távú következményekkel. Ezen kívül előfordulhat az is, hogy az ájulás valamilyen gyógyszer, mint például vérnyomáscsökkentő mellékhatásaként jelentkezik.

További, ajánlott cikkünk ebben a témában: Az ájulás lelki okai

Ájulás veszélyes betegségek miatt

Idősebb korban az ájulás általában valamilyen szívbetegség tünete, gyakran fizikai megterhelés hatására jelentkezik. Állhat a háttérben viszonylag ártalmatlan szívritmuszavar, de jelezhet közelgő szívrohamot is, ezért ilyen esetben nem kerülhető ki a kardiológus.

Cukorbetegeknél az alacsony vércukorszint ájulást okoz, ezért ha éhség hatására elájulunk, először zárjuk ki a diabétesz lehetőségét. Ha az ájulás mellett nehézlégzést tapasztalunk, a háttérben tüdőembólia állhat, ha viszont valamilyen neurológiai tünet, például kettőslátás társul mellé, akkor az idegrendszer zavara okozhatja a rosszullétet.


close