Ájulás leggyakoribb okai

Az ájulás rövid ideig tartó eszméletvesztést jelent, sokféle körülmény előidézheti. Fontos, hogy komolyan vegyük, hiszen az egészen ártalmatlan okok mellett nagyon súlyos betegségeket is jelezhet vele a szervezet.

Az ájulást általában sápadtság és gyengeség előzi meg, majd a beteg hirtelen összecsuklik. Vízszintes helyzetben aztán gyorsan magához tér, viszont fontos, hogy ne engedjük egyből felülni, hiszen a hirtelen mozgástól újra elájulhat.

Ájulás ártalmatlan okai

Nagyon gyakori, hogy hosszabb iskolai ünnepségeken a diákok egy része egyszerűen kiájul a sorból. Ez az úgynevezett vasovagális vagy közönséges ájulás, amelyet a huzamos ideig tartó álldogálás mellett félelem és lelki megterhelés is kiválthat. Fiatal korban sokkal gyakoribb, a beteg néhány másodperc alatt magához tér. Teljesen ártalmatlan, viszont az esés miatt meglehetősen veszélyes dolog, ha valaki hajlamos rá, már a rosszullét első jelei után kérjen segítséget.

Gyakran tapasztaljuk, hogy ha fekvő helyzetből hirtelen felugrunk, elszédülünk, esetenként el is ájulunk. Ennek oka a hirtelen vérnyomáscsökkenés, a közönséges ájuláshoz hasonlóan nem jár hosszú távú következményekkel. Ezen kívül előfordulhat az is, hogy az ájulás valamilyen gyógyszer, mint például vérnyomáscsökkentő mellékhatásaként jelentkezik.

Ájulás veszélyes betegségek miatt

Idősebb korban az ájulás általában valamilyen szívbetegség tünete, gyakran fizikai megterhelés hatására jelentkezik. Állhat a háttérben viszonylag ártalmatlan szívritmuszavar, de jelezhet közelgő szívrohamot is, ezért ilyen esetben nem kerülhető ki a kardiológus.

Cukorbetegeknél az alacsony vércukorszint ájulást okoz, ezért ha éhség hatására elájulunk, először zárjuk ki a diabétesz lehetőségét. Ha az ájulás mellett nehézlégzést tapasztalunk, a háttérben tüdőembólia állhat, ha viszont valamilyen neurológiai tünet, például kettőslátás társul mellé, akkor az idegrendszer zavara okozhatja a rosszullétet.


close