Szédülés okai

A szédülés okai szerteágazóak. A szédülés ugyan nem nevezhető a súlyosabb betegségek jelzőjének, de nem árt az óvatosság.

Amennyiben a szédülés homályos látással, súlyos fejfájással, hallásvesztéssel, beszédzavarral, alsó végtagi vagy felső végtagi gyengeséggel, zsibbadással, mellkasi fájdalommal, esetleg eszméletvesztéssel párosul, azonnal orvoshoz kell fordulnia.

A szédülés okai között, annak hátterében meghúzódhat heveny középfülgyulladás is, amelyet rendszerint vírusos fertőzés okoz. A nyaki gerinc mellett lévő izomzat fokozott feszülése is okozhat szédülést.

Az öregedés velejárója – mondják a szakemberek a szédülés egyik jellemző típusára, az időnként és hirtelen jelentkező benignus paroxysmalis pozicionális vertigóra, azaz BPPV-re.

Ez a leggyakrabban akkor fordul elő, ha hirtelen megfordulunk az ágyban fekve, vagy felugrunk reggel az óracsörgésre az ágyból. Ilyenkor a belső fülben lévő kalcium – karbonát kristályok egy része leszakad, bekerül a belső fül kis félkörös csatornáiba és ingerlés lép fel.


close