Meniere-szindróma

A Meniere-szindróma a belső fül egy olyan betegsége, amely spontán szédülést okoz, és amelyhez ingadozó hallásvesztés, fülcsengés, és néha nyomásérzés társul. A legtöbb esetben csak az egyik fül érintett.

A következőkben a Meniere-szindróma okairól, tüneteiről és kezeléséről tájékozódhat.

A Meniere-szindróma inkább érinti a 40-50 éves korosztályt, de bármely korcsoportban kialakulhat, még gyerekeknél is.

A Meniere-szindróma okai

A Meniere-szindróma okai nem ismertek, de úgy tűnik, hogy a betegség összefüggésben áll a belső fülben lévő folyadék mennyiségével vagy összetételével.

A Meniere-szindróma tünetei

  • Szédülési rohamok. Rendszerint nincs előjele, és 20 perctől 2 órán át, vagy még tovább is tarthat. A súlyos szédülés hányingert és hányást is okozhat.
  • Halláscsökkenés. A betegség kezdeti szakaszában ingadozhat, de végül a legtöbb embernél maradandó halláskárosodás tapasztalható.
  • Fülzúgás. Csengő, zúgó vagy sípoló hang hallható a fülben.
  • Füldugulás.

A tünetek súlyossága, gyakorisága és időtartama eltérő lehet.

A Meniere-szindróma kezelése

Nincs kezelés, amellyel a Meniere-szindróma gyógyítható, de enyhíthetők a tünetek, a hallásvesztést azonban nehéz megakadályozni, a hallás hallókészülékkel javítható.

A folyadék mennyisége és nyomása a belső fülben vízhajtó segítségével szabályozható, és ezáltal enyhíthetők a Meniere-szindróma tünetei.

A szédülés kezelésére alkalmazhatók a mozgás okozta betegségre adott gyógyszerek, amelyek csökkentik a forgó érzést, és enyhítik a hányingert, megelőzik a hányást. Szintén hatékony lehet, ha a középfülbe injekcióznak gyógyszert, amely felszívódik a belső fülbe.

Ha a szédülési rohamok súlyosak, és egyéb kezelések nem segítenek, akkor műtétre kerülhet sor. Ennek következtében enyhíthető a szédülés a folyadéktermelést csökkentésével, vagy a folyadék felszívódásának elősegítésével.


close