A szédülés és az agyi keringészavar

A szédülésnek számos oka lehet. A magyar nyelvben a szédülés tágabb fogalomkört jelent, mint akár az angol vagy a latin terminológiában, ezért ide soroljuk a hétköznapi nyelvben mind a bizonytalanságérzést, mind az egyensúlyzavart és a forgó jellegű szédülést is.

Az alábbiakban a szédülés azon típusáról olvashat, melyet az agyi keringészavar okoz.
A szédülés mindenki számára ismerős tünet, jelentkezhet alattomosan, jelentkezhet hirtelen, okozhat kifejezetten komoly problémát, ha például vezetés, fontos beszélgetés alatt jelentkezik.

A szédülés kivizsgálásánál fontos a szédülés jellegének ismerete, a szédülés időtartama, azok a helyzetek, amikor a szédülés jelentkezik, és a táruló tünetek ismerete is számít.

Az agyi keringési zavar és a szédülés

Az agyi keringési zavar lényege az, hogy az agy vérellátása nem megfelelő, ennek oka lehet akár a nyomásviszonyok elégtelensége, akár az agyat ellátó artériák szűkülete miatt. A vérnyomásproblémák is okozhatnak agyi keringési zavart, amikor is az agy perfúziós nyomása elégtelen, ilyen probléma jelentkezhet például vérnyomásesés kapcsán, illetve hirtelen felállást követően, ezt nevezzük orthostaticus hypotoniának. ilyenkor sokak számára ismerős a szédülés (pontosabban bizonytalanságérzés), a fülcsengés, fülzúgás, a látászavar.

Másik oka lehet az agyi keringési zavarnak, ha az erek nem megfelelő átjárhatósága következtében alakul ki a szédülés, erre hajlamosít az érelmeszesedés, aminek oka genetikai és életmódbeli tényezőkön alapszik. Az érelmeszesedéses plakk nemcsak az erek lumenét szűkíti, hanem instabil plakkok esetében kis embolusok válhatnak le, ha a plakk fibrózus sapkája megsérül, így a távolabbi ereket (például a nyaki artéria érelmeszesedése esetében az agyi ereket) elzárhatják a kis rögök.

Mit tegyen a folyamat megelőzése és lassítása érdekében?

A fenti folyamatok már fiatalkorban lejátszódhatnak, ezért az agyi keringési zavar következtében kialakuló szédülés már korán jelentkezhet. Ilyen esetben nagyon fontos a megfelelő életmód folytatása, kerülni kell a magas koleszterinszintű ételek fogyasztását, több aerob testmozgás javasolt, és érdemes vény nélkül kapható gyógynövény-tartalmú szerek szedését is elkezdeni, ilyen például a Ginkgo biloba, mely az agyi vérkeringést előnyösen befolyásolja. A Ginkgo biloba hatóanyaga javítja az agysejtek oxigén-és glükózellátottságát, fokozza a véráramlást, tágítja a kis ereket, gátolja a vérlemezkék összecsapódását, és az oxigénhiány okozta károsodásoktól is védi az agy sejtjeit. Segítségével a kellemetlen tünetek kialakulása megelőzhető, a folyamat progressziója lassítható.


close