Hirtelen szédülés

A hirtelen szédülés kiváltója lehet például hirtelen vérnyomásváltozás. A továbbiakban megtudhatjuk azt is, hogy mi az a vertebrobasilaris insufficiencia.

Mint arra a szédülés formái oldalon már kitértünk, a mindennapokban használt szédülés kifejezés valójában nem teljesen pontos, mivel a szédülés alatt összetett betegségcsoportot értünk, amely a szédülés több formáját is magába foglalja.

A hirtelen szédülés jellegzetes tünete a vérnyomás hirtelen leesése hosszas állás, vagy fekvésből, illetve ülésből történő felállás esetén, ezeket az orthostaticus hypotonia kifejezéssel illetjük.

Rohamokban jelentkező forgó jellegű szédülést okoz a Meniére-betegség (oka valószínűleg a belső fül megduzzadása, melyet előidézhet vírusfertőzés, sérülés és allergia is), pozitionalis (testhelyzettől-fejhelyzettől függő) vertigo (a félkörös ívjártokban kristályok rakódnak le), a neuronitis vestibularis, mely jelentkezhet felső légúti fertőzés lezajlását követően, vérellátási zavar, toxikus ágens miatt (egyes gyógyszerek, alkohol, nehézfémek).

A migrén és epilepszia bizonyos formái is okozhatnak hirtelen szédülést. Ezek gyakran félelmet keltenek a betegben és munkaképtelenséget okoznak. Hirtelen szédülés alakulhat még ki az agy vérellátásának akut károsodása esetében, az úgynevezett vertebrobasilaris insufficienciában károsodik az egyensúlyközpont vérellátása.


close