Szédülés

Szédülés akkor jelentkezik, ha az agy egymásnak ellentmondó információkhoz jut. A szédülés panaszával keresik fel a legtöbben orvosukat. Több típusa ismert.

Cikkünkben összefoglaltuk a szédülés kialakulásának leggyakoribb okait.

Különösen az idős embereknél lép fel egyensúly-bizonytalanság. A szédülés ritkán jelez előre súlyosabb betegségeket. Hogy miről is van szó?

Az agy információkhoz jut az idegrendszerből, a szemekből és a belső fülből, majd ezeket az adatokat felhasználja az egyensúly fenntartásához. Előfordul, hogy az agy egymásnak ellentmondó információkat kap, így ezeket nem tudja megfelelően feldolgozni. Ekkor alakulhat ki szédülés, vagy egyensúly-bizonytalanság.

Milyen típusai vannak a szédülésnek?

Mintha minden a feje tetejére állt volna minden. Ilyen érzései vannak annak, aki a szédülés leggyakoribb formájára, a vertigóra panaszkodik. A hirtelen felülés, vagy gyors mozgás következtében alakulhat ki szédülés, amely hányingert, illetve hányást okozhat. A szédülést a fej mozgását érzékelő, belső fülben található egyensúlyszerv rendellenes működése hívja életre.

A Benignus paroxysmalis pozicionális vertigó gyógyszerek használata nélkül kezelhető, jóindulatú, időnként megjelenő szédülés. A BPPV igen gyakori betegség, a fej helyzetének hirtelen megváltoztatása váltja ki. Leggyakrabban az ágyban forgolódva, vagy hirtelen felébredéskor alakul ki.

A belső fül gyulladása intenzív szédülést is okozhat. A beteg hányingerre panaszkodik, néhány napig ágyba kerül, ezt követően magától meggyógyul. A betegség okát nem ismeri az orvostudomány, a feltételezések szerint vírusos fertőzés állhat a háttérben.

A hirtelen, rohamszerű szédüléssel járó, fülzúgással és hallásromlással társuló meniére bármelyik életkorban kialakulhat. Akkor jelentkezik, amikor megváltozik a belső fülben található folyadék nyomása. A betegség pontos okát nem ismerik.

A vestibularis migrén hátterében egyensúly-bizonytalanság és szédülés található. Ha a fejet gyorsan mozgatja, vagy a televízióban hirtelen mozgásra lesz figyelmes, egyensúly-bizonytalanságot érezhet, de akár halláscsökkenést vagy fülzúgást is előidézhet ez a mozzanat. A roham néhány percig, de akár néhány napig is eltarthat.

Az akusztikus neurinóma jóindulatú daganat, amely a hallóidegen alakul ki, amely a szédülés mellett egyensúly-bizonytalanságot és fülzúgást idézhet elő.

A presyncope, azaz gyengeségérzés ájulás előtti állapot. Ilyenkor nem történik eszméletvesztés, gyengének érezzük magunkat. Előfordulhat, hogy elsápadás és szédülésérzés társulhat hozzá.

Ha túl gyorsan ül fel, vagy hitelen áll fel, gyengeséget érezhet a beteg a vérnyomás magasabb értékének túlzott csökkenése miatt. Akár ájulás közeli állapothoz is vezethet a szédülés.

Egyensúlyvesztés alakulhat ki bizonytalanság-érzéskor, vagy egyensúlyzavar esetén. A belső fül megbetegedése miatt hirtelen úgy érzi, mintha elájulna, vagy lebegne.

A nem megfelelő látás, illetve az alsó végtagok idegkárosodásai szintén előidézhetik a szédülést, különösen az idősebb embereknél. Az izomgyengeség, az ízületek kopása miatt szintén kialakulhat egyensúlyvesztés, amennyiben a teherhordó ízületeket érinti.


close