A központi idegrendszer károsodásának és az egyensúlyszerv megbetegedésének hatására jelentkezhet a nystagmus, melynek magyar neve szemteke-rezgés.
Az alábbiakban részletesen olvashat a nystagmus típusairól, valamint a nystagmus és a vertigo kapcsolatáról.
A nystagmus típusai
A rezgés iránya szerint háromféle nystagmust különböztetnek meg. Horizontális nystagmus esetén a szemgolyók rezgésének iránya horizontálisan történik. Ha a mozgás iránya körkörös, nystagmus rotatoriusról beszélünk. A vertikális nystagmus a szemgolyók felfelé és lefelé történő gyors mozgását jelenti.
A nystagmus lehet veleszületett probléma, amelynek a hátterében nincsenek további szervi eltérések. A szemrezgés azonban később is kialakulhat valamilyen betegség következményeként. Jelenléte utalhat súlyos gyengénlátásra, a központi idegrendszer megbetegedésére, de a belső fülben található egyensúlyszerv károsodására is. Nem törvényszerű, hogy a szemteke rezgése mindkét szemben tapasztalható legyen, előfordulhat, hogy csak az egyik szemgolyót érinti a rendellenesség.
Vertigo és nystagmus
Vertigo esetén a beteg arra panaszkodik, hogy konkrét helyváltoztatás nélkül is úgy érzi, mintha forogna körülötte a világ, vagy mintha ő maga forgolódna. Egyfajta mozgáshallucinációként is magyarázható. A migréntől kezdve a belső fül gyulladásán át a tumoros elváltozásig számos tényező okozhatja ezt az állapotot.
A vertigo miatt sápadtság, hányinger, hányás, intenzív verejtékezés, a normálistól lassabb szívverés, alacsony vérnyomás és nystagmus alakulhat ki. A betegség diagnosztizálásakor a rendellenes szemmozgás jelenlétét vagy hiányát speciális módszerekkel vizsgálják, ezek provokációs próbákat jelentenek. A nystagmus provokálására alkalmas lehet fejfordítás vagy fejrázás, lógó fejtartással történő hirtelen oldalfekvés. A vizsgálat történhet víz fülbe való fecskendezésével is.